2013. december 24., kedd

#5.

- Nem vagyok fáradt, Harry - ráztam meg a fejem. - Üljünk be valahová.
- Oké - bólintott, és elindultunk kifelé.
Kávémat iszogatva ültem Harryvel szemben egy kisebb étteremben. Harry mintha gondolkodott volna valamin, így nem is szóltam hozzá.
- Én... Nem akarom, hogy félj tőlem - szólalt meg pár perc múlva. 

- Akkor ne fenyegess a büntetéseiddel - haraptam bele az ajkamba, s elpirultam. Valahogy ennél a témánál mindig elpirulok.
- Pedig szeretnéd... - pillantott fel kávéjából. - Mármint szeretnéd, ha megbüntetnélek... - húzta szexi mosolyra a száját, és szinte a székemhez szögezett a tekintetével. Mocorogtam, aztán elpirulva pillantottam másfelé. - Mindig elpirulsz, ha erről van szó - dugta ki rózsaszín nyelvét a szájából egy kicsit és megnyalta az ajkait. - Vonzódsz hozzám - állapította meg. 
- Honnan veszed? - kérdeztem zavartan.
- Az mindegy. A lényeg, hogy igazam van - mosolygott gonoszul. 
- És ha tévedsz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Ugyan - legyintett. - Ne is tagadd - ivott bele a kávéjába. - De ezzel semmi gond... Az igazság az, hogy én is vonzódom hozzád - mondta halkan, miközben engem vizslatott. - De én nem vagyok az a pasi, akivel te boldog lehetnél - nyögte ki, én pedig határtalan csalódottságot éreztem. Tessék? Miért? És miért akarok sírni? Nevetséges! 
Miért? - kérdeztem halkan. 
- Mert megijesztelek! Te magad mondtad. 
- Nem számít! - mondtam, szinte már hisztérikusan. 
- De igenis számít! Így nem tudnál mellettem élni - rázta meg a fejét. - Nem vagyok jó ember, Jessica. 
- De tudnék... - motyogtam, figyelmen kívül hagyva az utolsó mondatát. - Csak meg kell hogy ismerjelek! - mondtam.
- Hidd el, nem tudnál - dünnyögte. Látod? Neki sem kellesz! - szólalt meg egy hang a fejemben gúnyosan. Úgy gondoltam rosszabb már nem lehet semmi, szóval felálltam és megpróbálkozom a lehetetlennel. Elmenekülni előle. - Hova mész? - kérdezte. 
- Csak a mosdóba - válaszoltam csendesen. Bólintott, én pedig felkaptam a táskám és megiramodtam. Ám amikor a bejárat irányában jártam, hátra néztem. Harry épp valamit vizslatott a pultnál, úgyhogy nagy levegőt véve szaladtam az ajtó felé. Pár perc, és elkap - futott át az agyamon a gondolat, miközben elkanyarodtam balra és tovább futottam. Könnyeim megeredtek, úgyhogy homályosan láttam az utat előttem. Igaz, sötét volt, úgyhogy így se úgy se láttam sok mindent. 
- Jessica! - hallottam Harry mély hangját a hátam mögül. Végem van - gondoltam és gyorsítottam a tempón. Harry hosszú lábai előny volt a számára, ugyanis már csak pár méter volt köztünk. - Állj meg! - ordította. Levegőt kapkodva szaladtam tovább, Ő pedig egyre közelebb ért hozzám. - Jess - mondta, majd utánam nyúlt, és elkapta a karom. Küszködtem ellene, miközben könnyeim záporként hullottak a szememből. - Megvagy - suttogta, és hüvelykujjával letörölte a könnyeimet. - Mit mondtam, mi lesz ha elmenekülsz és elkaplak? - kérdezte lágyan, nekem pedig felgyorsult a szívverésem és szaporán pislogtam.
- Ne csináld - suttogtam, és megpróbáltam kiszabadítani a karom. - Hagyj békén, Harry - motyogtam. - Felejts el! - dörrentem rá, és lehullottak rólam a kezei. - És én is megpróbállak elfelejteni - motyogtam halkan. - Most pedig vigyél haza. Egyedül akarok lenni - indultam meg mellette. 
- Sajnálom - mondta halkan, majd utánam iramodott. Csendben sétáltunk visszafelé, és amikor a kocsihoz értünk, meg nem várva Őt, szálltam be. Megkerülte a kocsit, majd beült mellém. Hazafelé egy szót sem szóltam, és Ő sem nagyon erőltette meg magát. Úgy éreztem, mintha valami láthatatlan erő húzna minket egymás felé, úgyhogy kezeimet összekulcsoltam az ölemben, hogy ne nyúljak oda hozzá és túrjak bele a hajába. - Megérkeztünk - dünnyögte, majd felém fordult. Keze elindultak felém, de inkább visszahúzta őket magához. 
- Akkor én... - nyitottam ki az ajtót. Zavartan kiszálltam a kocsiból, miközben Harry előre bámult. - Viszlát, Harry - motyogtam, majd becsuktam az ajtót és megfordultam. Az ajtóhoz sétáltam, s a kulcsaimmal babráltam, amikor hallottam, hogy Harry kiszáll a kocsiból. Megfordultam, Ő pedig hatalmas léptekkel jött elém. Fölém tornyosult, jó pár fejjel magasabb volt nálam. Bal kezét az állam alá vezette, majd felemelte a fejem, így smaragd zöld szemeibe néztem. Lehajolt, majd puha ajkait enyémekre nyomta, és megcsókolt. 

- Viszlát, Jess - mormogta, miután eltávolodott tőlem. Megfordult, gyorsan a kocsijához ment, beszállt, s elhajtott. Meredten bámultam utána, és azon kaptam magam, hogy folynak a könnyeim. Agresszívan belöktem az ajtót, s amint becsuktam, sírva csúsztam le a földre. Csak tudnám miért sírok olyan után, ami sose volt az enyém... 


                                                                    *


Túl voltam 3 napon, de még akkor sem sikerült enyhítenem a "Harrynek sem kellettem" érzésem. Úgyhogy... Tudom, szánalmas, de megvágtam a kezem. Egyébként valahogy belekerült a telefonomba Harry száma. Nem tudom mikor, vagy hogy hol csinálta, de ügyes volt. Lehet, hogy a moziban... 
Péntek este volt, én pedig úgy döntöttem, hogy inni fogok. Elővettem pár üveg italt, és neki ültem a konyha asztalnál. Pár pohár után már kezdtem boldogabb lenni egy fokkal. Aztán meggondolatlanul felkaptam a telefonom az asztalról és tárcsáztam Harryt. 
- Jess? - szólt bele rekedtes hangon, és szerintem épp aludt előtte... Upsz. Na, mindegy. 
- Szia, Harold - kuncogtam a telefonba.
- Te jó ég - sóhajtotta. - Ittál? - kérdezte ingerülten.
- Csak egy icipicit - motyogtam, miközben kezemen támasztottam a fejem. 
- Hol vagy? 
- Ott ahol neked nem kell lenned - mondtam, majd a számhoz emeltem a poharat és ittam egy kortyot. 
- Ne szarakodj, Jessica! - csattant fel. - Mondd el, hogy hol vagy! - mondta idegesen, és örültem, hogy nem volt a közelemben.
- Miért? 
- Mert tudni akarom - válaszolt. 
- De akkor idejössz...
- Nem mindegy? Úgyse fogsz tudni még magadról sem - dünnyögte mérgesen. - Mondd el! - sziszegte és hallottam, hogy csörög valamilyen kulcs a háttérben. 
- De én nem akarom elmondani! - vitatkoztam. 
- Oké, Jess - morogta. - Két perc és rájövök. Nem sokára ott vagyok - dünnyögte, és lerakta. Basszus! Basszus! Basszus! Mit csináltam? 

_______________________________________________________________________________

Hiiii.xx Sooo, itt van/volt az úúj rész:) Remélem tetszett:D Komiizz and piipálj:3


BTW. (bytheway.haha. <3 - omg.. -) Nyaa, szóval egyébként... BOLDOOOG SZÜLIINAPOOT LOOOUISNAAK.<3*----* 

2 megjegyzés:

  1. és megint én vagyok az első komizó:Djepp.. éss Louisnak meg happy birthday:33
    na amúgy ez a rész is fantastic lett*-* de azt nem értem hogy Hazz miért ilyen vele?elviszi ide-oda a végén meg bejelenti hogy nem tudna mellette élni Jess:/ez nem volt kedves tőle:( de remélem megváltozik majd a véleménye:3
    és siess a kövivel pls:3habár tudom hogy mindig rendszeresen hozod a részeket de nem baj:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyaa, köszönöm ezt a kedves kis kommentet :):DDD
      Sieteeek.xx:3 Vagy legalább is megpróbálok sietni!:D Lehet,hogy már holnap fent lesz:)

      Törlés